Nyihao! Kedves családunk, rokonaink, barátaink!

Sikeresen megérkeztünk Shenzenbe, idestova 12 nappal ezelőtt. Az utazás viszonylag simán lezajlott. Kis bakik persze akadtak. Még Ferihegyen kiderült, hogy kevés váltόruhát pakoltam a fiuknak, Domos füle még mindig nem viseli a landolást és persze kizárόlag felváltva aludtak, ami azt is jelentette, hogy én viszont egyáltalán nem. Végül is pont 24 όrával a felszállás után már a shenzheni lakásunkban voltunk. Norbinak már másnap dolgozni kellett menni, ezért a fiukkal egyedül fedeztük fel a környéket. Minden nap egy kicsit messzebbre merészkedtünk. Eleinte csak a lakόparkot és a szűk környezetét. Itt nagyon szép minden, a párás, meleg, esős időnek köszönhetően a növényzet buja es gyönyörű zöld. Csobbantunk egyet a medencében, majd kiprόbáltuk a konditermet. Na ez a szabadban van a medencék mellett és először azt hittem, hogy a játszόtér. Kb. a negyedik "játék" után jöttem rá, hogy ez maga a konditerem. Gyanús volt, hogy semmi sem passzolt a srácok méretéhez. Persze van igazi játszόtér és rengeteg gyerek. Sajnos nekik még tart az ovi, meg a suli, úgyhogy csak délután tudnak a fiúk bandázni. Két hét múlva kezdődik a nyári suli, ahova már a mi fiaink is járni fognak, az jόt tesz nekik barátkozás, játék, és persze nyelvtanulás szempontjábόl. A hétvégeket a lakás felszerelésével töltjük, mivel csak bútorok vannak. Tányérok, poharak, ágyneműk, aprόságok beszerzése a jelenlegi program. Mindenki megnyugtatására a shenzheni IKEAban is lehet enni svéd húsgolyόt.

Mostanra ennyi is elég, ígérem írok sokat a kínaiakrόl, a kajákrόl, a sulirόl, a szomszdainkrόl, a szúnyogokrόl, az életünkről, mert élményekben már mostanáig is bőven kijutott. Addig is legyetek jόk, puszilunk mindenkit.

Dia és a fiúk